Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma

A kommunizmus áldozatainak emléknapja – 2020

2020-02-26 14:50:00

Magyarországon 2001 óta emlékezünk meg a kommunista diktatúrák áldozatairól. Az emlékezés hivatalos napja február 25-e. Iskolánkban február 24-én két előadásban idéztük fel az áldozatok emlékét, amelyet Trieb Márton tanár úr és tanítványai mutattak be.

Azért ez a nap, mert 1947-ben ekkor tartóztatták le, és hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez az esemény fontos lépés volt a kommunista egypárti diktatúra kialakulása szempontjából.

A kommunizmus áldozatainak számát nehéz pontosan megmondani. A Kommunizmus feket könyve – talán a legjobb összefoglaló munka e témában – több mint 100 millió áldozatról ír, azonban még ez a szám sem teljes, hiányoznak például ebből azok, aki az 1986-os csernobili atomkatasztrófa következtében haltak meg és halnak meg mind a mai napig. Ma rájuk emlékezünk.

A műsor Szvetlana Alekszijevics belarusz író és oknyomozó újságíró Csernobili ima című könyve felhasználásával készült. E munkája alapján készült az HBO nagy sikerű sorozata is, aminek részleteit láthattuk ebben az előadásban.

Az idén 72 esztendős írónő dokumentarista művekben dolgozta fel a 20. századi szovjet történelem traumatikus eseményeit, mint például a csernobili atomkatasztrófát is. Írásai a túlélők és a szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján készültek. Mivel ez a posztkommunista belarusz rezsim idején sokakat zavart, ezért 2000-ben kénytelen volt elhagyni Fehéroroszországot és csak 2011-ben költözhetett vissza Minszkbe.

Szvetlanát 2015-ben tényirodalmi munkássága elismeréseként irodalmi Nobel-díjban részesítették.

Részlet az előadásból: 

„Az utolsó két nap a kórházban... Fölemeli a kezét, elmozdul a csont, ingadozik, már nem tartják a test szövetei. A száján jöttek ki a tüdő és a máj darabkái... A belső szerveitől fuldoklott... Befáslizom a kezem, és a szájába dugom, kiszedem belőle ezt az egészet... Ezt nem lehet elmondani! Ezt nem lehet leírni!...

Aztán már jött a vég...  nem hagytam magára... Mentem vele a koporsóig... Bár nem is magára a koporsóra emlékszem, hanem egy nagy műanyag zsákra... Megkérdezték a hullaházban: „Meg akarja nézni, milyen ruhát adunk rá?" Igen! Díszegyenruhába öltöztették, a mellkasára helyezték a tányérsapkát. Cipőt nem találtak neki, mert földagadt a lába. Mintha nem is láb lett volna, hanem bomba. Az egyenruhát is szétvágták, nem tudták ráhúzni, mert már nem volt ép a teste, egyetlen véres seb volt az egész tetem.

Díszegyenruhában helyezték a celofánzsákba, aztán bekötötték a zsák száját. És így tették be a fakoporsóba... És a koporsót még behelyezték egy zsákba... Aztán mindezt cinkkoporsóba tették, alig tudták belepasszírozni. Csak a tányérsapka maradt a tetején. Fogadott minket a rendkívüli bizottság. Mindenkinek elmondták ugyanazt: „Nem adhatjuk ki a férjük holttestét, mert erősen radioaktív, így különleges óvintézkedések mellett temetik egy moszkvai temetőben. Lehegesztett cinkkoporsóban, betonlemezek alá. És alá kell írniuk ezt a dokumentumot." Ha valaki felháborodott, haza akarta szállíttatni a koporsót, azzal győzködték, hogy ők már hősök, nem rendelkezhet velük a családjuk. Ők már állami emberek... Az állam rendelkezhet velük.

Katonák vettek körül a temetőben. Fegyveres kísérettel mentünk. A koporsót is kísérettel vitték. Senkit sem engedtek oda elbúcsúzni... Csak a családtagokat... Villámgyorsan betemették a sírgödröt. „Gyerünk! Gyerünk!" – parancsolgatott a tiszt. Még azt sem engedték, hogy átöleljem a sírt. Már tereltek is a buszokhoz.... Egész idő alatt velünk volt egy civil ruhás, de katonás testtartású illető, aki még azt sem engedte meg, hogy kimenjünk a szobából. Isten őrizz, nehogy beszéljünk valakivel; különösen rám vigyázott. 

Tizennégy nap a sugárfertőzésben szenvedő betegek klinikáján... Tizennégy nap után hal meg az ember...”

Az előadás szereplői Trieb Márton tanár úrral, két segítővel, Pataki Sándorral és Hujbert Istvánnal


Bidnay Petra fotói az előadásról
Az előadást kísérő képekből egy rövid videós illusztáció