Váci Szakképzési Centrum
Boronkay György
Műszaki Technikum és Gimnázium

Ötnapos erdélyi tábor

2015-11-20 10:06:10

Idén májusban a boronkays túrázókkal nem a szokásos kenutúrára mentünk, hanem egy öt napos gyalogtúrára az erdélyi Bihari-hegységbe. Erdély nyugati szélén, a Nagyváradtól délkeletre található karsztvidéken, annak Pádis nevű településén található turistaszálló volt a túrák bázisa.

 
 
 
 
Első nap az odaút viszonylag hosszú volt, bár a határnál szerencsére nem kellett sokat várakoznunk. A román határ átlépése után nem sokára elértük Nagyváradot, ahol tartottunk agy hosszabb pihenőt. Ezalatt alkalmunk nyílt vásárolni és megnézni egy-két főbb nevezetességet is. Nagyváradot elhagyva az út lassanként egyre nehezebben járható lett. A kisbuszunk végül hősiesen fölkűzdötte magát az 1200m magasan fekvő Pádis nevű településre, mely egy csodálatos fennsíkon helyezkedett el. Ezt követően elfoglaltuk a szállásunkat és vacsora előtt a csoport egy részével fölszaladtunk egy közeli dombra, ahonnan fantasztikus kilátás tárult a fennsík ezen részére.
 
 
Második nap az első és leghosszabb túra kezdődött. Habár, ez is csupán (kb.) 26 km-volt, mégis a terep nehézségei, pl.: több 100 m-es szintkülönbségek, barlang, vízmosás, patak és sziklás hegyoldalak miatt a táv megtételéhez 10-11 óra kellett. Szerintem, talán ez volt a legizgalmasabb, legembertpróbálóbb nap. Esetenként combig gázoltunk a jéghideg patakban, vagy épp láncok segítségével másztunk sziklafalat, nem beszélve arról a nedves és sötét barlangról, melyen le kellett ereszkednünk. Ennek ellenére a csapat minden tagja kitartott és leküzdötte az akadályokat. Estefelé értünk haza, mindenki sárosan és vizesen. Nagyon fáradtak voltunk, ennek ellenére jó hangulatban telt az este. A fáradalmakat pótolták az élmények, a csodás fényképek, és addigra a csapatmunka is jól összekovácsolt bennünket.
 
 
Harmadik nap, a második túra ideje. Nos, az első nap után, természetesen már nem jöhetett nehezebb, de azért még így is találkoztunk meglepetést okozó helyzetekkel. Ezen a napon mindössze egy körülbelül 16 km-es túrára indultunk, amelyet nagyjából 7-8 óra alatt teljesítettünk. Az útvonalon főként a meredek, sziklás hegyoldalak és a kacskaringós erdei ösvények okoztak komoly kihívást, ráadásul a túra vége felé még az eső is eleredt. Ezek ellenére erről a túráról viszonylag korán délután 4-5 óra körül haza is értünk. A fennmaradó időt pihenéssel és kártyázással ütöttük el a vacsoráig. 
 
 
A negyedik nap az utolsó túra következett. Számomra ez volt a legemlékezetesebb! Itt ugyanis, utunkba esett egy olyan barlang, melyhez foghatóban még sosem jártam! A barlang hossza körülbelül 300m. Belül hatalmas, de viszonylag sötét vagy homályos volt. Lent az alján egy patak folyt keresztül, amely mellett sziklákon, láncokba kapaszkodva lehetett elhaladni. Ezen kívül még találkoztunk más kihívásokkal is, pl.: egy 300 m magas szinte függőleges hegyoldal, melyen a feljutás a csoport összes tagjának kemény kihívást jelentett. Végül mindenkinek sikerült! Az utolsó túrát, nagyjából 18 km-t, durván 8-9 óra alatt teljesítettük. Ekkorra már mindenki kimerült volt. Bár örültünk, hogy már nem lesz több próbatétel, mégis valahogy mindenkit megfogtak azok a lélegzetelállító helyek, ahol jártunk, a táj szépsége és a rengeteg élmény, melyek már csak emlékek maradnak. Talán lesz még rá alkalmunk, hogy fölelevenítsük őket!
 
 
Ötödik nap a hazaút. Beültünk a buszba és elindultunk. Hirtelen, szokatlan csönd ült a társaságra. Ez egy rész betudható a fáradságnak is, de még inkább annak, hogy mindenkiben egyszerre szomorú és boldog érzések kavarogtak. Nem örültünk annak, hogy ilyen gyorsan vége lett ennek a varázslatos 5 napnak, de ugyanakkor már mindenki vágyott az otthonára és a saját ágyára. Bár a hangulat még mindig kellemes maradt, legtöbben inkább a saját gondolatainkkal foglalkoztunk. Az út zökkenőmentes volt. Kisebb pihenőkön kívül már nem álltunk meg nézelődni sehol, hogy minél előbb mindenki hazaérhessen.
 
 
Én személy szerint egy életreszóló élménnyel gazdagodtam, melyért hálás vagyok! Köszönöm mindenkinek, aki ott volt és akik ezt lehetővé tették! Remélem, hogy jövőre is sikerül egy újabb fantasztikus kalandra eljutnom a boronkays természetjárókkal!
 
 
Jakus László emlékére!
 
Árvay István 9.G
 

Fotók a túráról

  Természet Túrázók
Árvai István
Mikecs Enikő
Mráz Borbála
Szlobodnik Mihály
Tóth Barnabás
 

 

Filmek a túráról

 Vanderlik Csenge

 Mikecs Enikő (HAMAROSAN)

 Árvai István - Csoda-vár

 Árvai István - barlangtúra